hogy adója 2%-át a Carissimi javára ajánlotta fel.
A Carissimi folyóirat 2012/2-es száma ide kattintva online is elérhető!
Decemberben a brüsszeli Európai Parlamentben a fideszes néppárti képviselő, Kósa Ádám szervezésében nagyszabású konferenciára került sor annak apropójá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank együttműködésének eredményeként, a történelem során először, megszületett a fogyatékosságügyi világjelentés (World Report on Disability).
A többszáz oldalas kiadvány hetven ország mintegy 380 kutatója együttműködésének az eredménye, mely amellett, hogy teljesen új távlatokba helyezi a fogyatékossággal élők helyzetének vizsgálatát, olyan új tényekkel és adatokkal is szolgál, melyek eddig a téma szakértői számára is ismeretlenek voltak. Alapvető változás már magában a problematika megvilágításában is jelentkezik: a dolgozat ugyanis nem beteg-, hanem képesség- és lehetőségközpontú megközelítést alkalmazva arra helyezi a hangsúlyt, hogy mi módon van lehetőség a fogyatékossággal élő emberek teljes integrációjára a társadalomban. A kérdés rendkívül aktuális, ugyanis a feldolgozott adatok szerint napjainkban a világ lakosságának mintegy 15 százaléka, azaz egymilliárd (!) ember él szerte a világon valamilyen fogyatékossággal. Közülük minden ötödik számára ez napi szintű életviteli nehézségeket – a fájdalom mellett a társadalom perifériájára szorulást, kapcsolatok hiányát, munkaerő-piaci ellehetetlenülést és annak következtében szegénységet, teljes kiszolgáltatottságot – jelent. A világ fejlettebb régióiban az átlagéletkor gyors növekedésével és a civilizációs betegségek erőteljes terjedésével ez a mutató várhatóan egyre rosszabbodni fog. A jelentés súlyos oktatási hiányosságokra is rámutat, nevezetesen arra, hogy számos országban, ahol az iskolalátogatási ráta az egészséges gyermekek körében viszonylag magas, a fogyatékossággal élők esetében sokkal alacsonyabb. A tőlünk földrajzi szempontból távoli negatív példákat nem említve Románia és Bulgária adatai nyugtalanítóak: mindkét országban az egészséges 16–18 éves gyerekek több mint 75 százaléka jár iskolába, a fogyatékossággal élő azonos korú gyermekek esetében azonban ez a szám 40 százalék alatti. Ezek az adatok a szegénység és kiszolgáltatottság további növekedését jelzik előre. Ugyancsak elkeserítő a speciális orvosok számának egyenlőtlensége: Finnországban tízezer emberre 21 fizioterapeuta jut, Fekete-Afrikában pedig 700 millióra csupán hat.
A konferencia összegzéseként elmondható, hogy a fogyatékosságügyi világjelentés az emberiség emberiességi összefogásának egyik eredménye, mely hatalmas lépés egy (esély)egyenlőbb világ megteremtése felé, s egyfajta biztosíték is, hogy a következő lépések se maradhatnak el.
Szitás Péter, Brüsszel
Forrás: www.baueredit.sk