Újra itt van, újra itt van…

…az iskola. És én. Most azonban az utóbbin van a hangsúly. Engedelmetekkel.

Két hónap hosszú idő, kivált nyáron, amelyet intenzívebben élünk meg, kiszakadva a napi rutinból. Nekem az írás a napi rutin, és ezek a szösszenetek a heti rutin.

Apropó, szösszenetek. Mindig izgatta a fantáziámat a minimálpróza műfaja, ezért most egy kísérletbe fogtam, amelynek ti lesztek az alanyai. A kísérlet lényege az, hogy egyetlen bejegyzésem se fogja meghaladni a száz szót. Remélem, tetszeni fog nektek is!

Szokásomhoz híven az első pár posztban most is visszatekintek a nyárra.

Akkor hát a jövő héten belevágunk…

Sztakó Zsolt