Carissimi jótékonysági alap
Az egész úgy volt, hogy kiderült, tejallergiám van, ami számomra elég nagy csapás, mivel az étkezésem elég nagy részét tették ki a tejkészítmények. Kezdve a reggeli tejeskávén, egészen a különféle sajtokig. Szerencsére azonban ma már vegán világban élünk, és a tejtermékek is kiválthatók növényi készítményekkel. Bónuszként még az a jóérzésed is meglehet, hogy tettél valamit a Földért, azzal, hogy növényi, nem padig állati alapú az étkezésed, ami ugye az egyik legfőbb környezetszennyező.
Szóval, hogy folytassam, amióta nem iszok tejet, azóta a rosszullétek is megszűntek. Sőt, az általános közérzetem is javult. Úgyhogy hosszú idő után látszik a fény az alagút végén. Hogy aztán az a nap fénye e vagy a szembejövő vonaté-e, na, hát az majd elválik.
…
Ha jól számolom, majd egy hónapja, hogy semmit nem írtam a blogra, amiért rendes lelkifurdalásom is van:
E.: – Szia, régen nem írtál. Még beteg vagy?
Én: – Szia, mit tagadjam, nem vagyok éppen csúcsformában.
E.: – Mi a gond? Feküdnöd is kell?
Én: – Feküdnöm éppen nem kell, csak az ihlet valahogy nem jön. Dolgozok rajta, hogy visszataláljak a régi kerékvágásba.
E.: – Háborúban hallgatnak a múzsák.
Sztakó Zsolt