Figyelem!

Gémesi Irén (1940–2022)

Szomorú hírt kellett tudomásul vennünk április 12-én: Irénke nincs többé, elhívta magához az Úr, megváltva őt szenvedésétől, hogy földi életét, amelyben sok szépet és nemeset tett, másutt folytassa. Sejtettük, hogy baj lehet, bár nagyon reménykedtünk a felépülésében. Betegségét nemesen viselte, beletörődött abba, hogy nem lehet ott mindenhol, ahol szeretett lenni. Szervezetünk kuratóriumának legutóbbi ülésén már tudtuk, hogy arról is le kell mondania, hogy a Carissimi megalakulásának huszadik évfordulójára tervezett ünnepség előkészületeiben részt vegyen.
Most, hogy el kell tőle búcsúznunk, felelevenítjük életének fontos állomásait, tőle is idézve:

„Már tizennégy éves koromban eldöntöttem, hogy tanítónő leszek, ezért Pozsonyba a négyéves pedagógiai iskolába jelentkeztem. Érettségi után alsó tagozatos pedagógusként Érsekújvárba kerültem. Két év után Nyitrára, a Pedagógiai Főiskolára jelentkeztem, és ott szlovák–magyar szakon végeztem.
Huszonkét évig tanítottam, majd családi okokból helyet változtattam. A pozsonyi rádió magyar adásának Iskolások műsorában éppen megüresedett egy szerkesztői hely, és felvételt nyertem rá.
Csak azért vállaltam ezt az állást, hogy továbbra is gyermekekkel foglalkozhassak. Amikor felkértek, hogy vállaljak szerepet a Carissimi szervezetben, szívesen tettem eleget a kérésnek, mivel itt is gyermekekkel kell foglalkozni, törődni, olyanokkal, akik talán még inkább igénylik a segítséget.
Pedagógusként gyakran jártam családlátogatásokra, és tapasztaltam, hogy a szülők szívesen veszik a jóindulatú segítséget. Azok, akik egészségkárosodott gyermekeket nevelnek, még inkább rászorulnak a jó szándékú emberek segítségére. Úgy érzem, hogy én is az ilyen emberek közé tartozom.”
A Szlovák Rádió magyar szerkesztőségében, majd a Pátria Rádiónál 1980. augusztus 15-étől dolgozott. Kezdettől fogva gyermek- és ifjúsági műsorokat készített, s évekig volt műsorvezetője egy szombat délutáni élő adásnak. Több műsor riportere, az Őszidő címmel nyugdíjasoknak készített műsornak a műsorvezető-szerkesztője volt.
Énekelt az Ifjú Szivek kórusában, aztán a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának (most Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa) alapító tagja lett; később hosszú évekig volt a kórus szervező titkára.
A Carissimi Nonprofit Alap munkájába is szívesen bekapcsolódott. Részt vett a rendezvényeken, segített a szervezésben, a Carissimi lap terjesztésében. Együttérzett a rászoruló családokkal.
Isten Veled, kedves Irénke!
Szomorú szívvel búcsúzunk Tőled. Kedvességedet, segítőkészségedet emlékünkben megőrizzük.

Kollégáid a Carissimiből

Skip to content