Az igazgyöngy csodája

„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk.” (2 Kor. 4,17.)„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk.” (2 Kor. 4,17.)
Az emberléleknek van olyan ősemlékezete, amely táplálja benne az egészség, a gyógyulás utáni vágyat. Olyan rugója ez az életnek, melyet nem csupán az életösztön vagy a megfontolás feszít. Hosszú, nehéz kínok között sokszor hangzik el a miért kérdése. A miértekre nehéz megnyugtató választ adni, a kínok gyökere többnyire rejtve marad előttünk. Inkább a kínok enyhítésére fókuszálunk. Szívesen kialkudnánk fájdalom, hátrány nélküli évtizedeket magunk és szeretteink számára, ha lehetne. Ugyan sok mindent pozitívan befolyásolhatunk, de maradnak életünknek gyötrelmes területei, amelyekre nincs hatalmunkban kedvező befolyást gyakorolni. Marad a türelmes elhordozás, az elszenvedés. És marad a remény. Ezt a reményt hitünk, emberi méltóságunk és életszemléletünk is táplálhatja.A szenvedés jelenlétét különösebben nem szükséges bizonyítani. A kérdést helyesebb úgy feltenni, hogy mi célja lehet annak az átlagon felüli porciónak, amely nekünk a szenvedésből kijutott. Jó, ha hiszünk abban, hogy a többletszenvedésünk magasabb rendű célt szolgál. Ha életutunkat nem tartjuk büntetésnek, hanem küldetésnek. Nem úgy vélekedünk magunkról, hogy a civilizáció áldozatai vagyunk, még ha fejünkben ott motoszkál is a feltételezés. Nem tragédia, ami velünk történik, hanem feladat és elhívás. Bizonyára nem szenvedünk hiába, ha általa formálódik jellemünk, jobbá lesznek emberi kapcsolataink, tisztázódik értékrendünk. Nagy iskola a szenvedés, sok szépség is található benne. Olyan tartós készségeket formál ki bennünk, amelyek kritikus helyzetekben rendkívüli életenergiákat tudnak mozgósítani. Honnan volt mindehhez erőnk? – kérdezzük utólag. A természet számtalan csodája közül nagy kedvencem az igazgyöngy keletkezése. Az igazgyöngy némely puhatestűek, tengeri kagylók szenvedésének a terméke. Amikor nem kívánt anyag, törmelék, szemét vagy parazita kerül a héjuk alá, nyálkahártyájuk olyan anyagot választ ki, amellyel körbekönnyezik a nem kívánt tartalmat. Addig könnyezik, addig tokosítják az idegen anyagot ezek a kis puha élőlények, hogy kemény, értékes golyócskává formálják. Így születik a szivárvány színeiben pompázó vagy hófehér gyöngy, az igazgyöngy. Az igazgyöngy keletkezése védekezés a kártevő ellen, vagyis ártalmatlanná tett kártevő. Így lesz a szenvedésből gyönyörűség, a hátrányból előny. Kívánom, hogy hosszúra nyúló próbatételeink közepette éljük meg az igazgyöngy keletkezésének csodáját. Most még talán nagyon fáj, de hadd ragyogjon! 

Rácz Jolán református lelkész

Megjelent a Carissimi 2018/4. számában