Szeptember első napja van, és haladó hagyományaimhoz híven megkezdem a naplóírást. Szintén hagyomány (haladó-e, vagy sem, azt ki-ki döntse el), hogy a szezont egy visszatekintéses sorozattal indítom, melyben beszámolok arról, hogyan telt a nyaram. Hogy rövid legyek: vegyesen… no, de ne fussunk ennyire előre.
…
Most még ott tartunk, hogy a nyár legemlékezetesebb pillanatai azok a zenei élmények voltak, amelyeket egy lelkes kis csapat hozott össze Somorján. Köszönet érte!
Kezdjük az elsővel, amely a nyár, de nyugodtan mondhatom, hogy életem egyik nagy koncertélménye volt. A kaliforniai Blue Note Swing Orchestra június 24-én a Korona-udvarban adott fergeteges koncertet. Nemcsak engem, hanem az egész közönséget magával ragadta, olyannyira, hogy a fináléban együtt táncolt a zenészekkel. Lenyűgöző volt az a profizmus, minden pillanatban érezni lehetett, és mi ott valamennyien ennek a profizmusnak a hatása alá kerültünk. Összeszámolni is nehéz lett volna, hogy hány zenész váltotta egymást a hangszereknél. Ez fenntartotta az előadás feszességét: a két óra alatt nem voltak üresjáratok.
A koncertet a zenei napok beharangozásának is szánták, amelyek a következő hétvégén voltak, és szintén tartogattak feledhetetlen pillanatokat. Ilyenkor az is hagyomány, hogy a zene és a képzőművészet kart karba öltve jár. Így a fül mellett a szem is megkapja a magáét, és gyönyörködhettünk a kolostor falaira vetített fények játékában.
…
A színpad a Szent István téren van felállítva, és rajta a Pósfa zenekar ad ízelítőt azokból a dallamokból, amelyek a magyar, a szlovák és a roma népzenét összekötik. Habár napközben megjártam Besztercebányát – oda-vissza 500 km –, és anyu aggódik, hogy mostani legyengült állapotomban ez az esti koncert már sok lesz, én élvezem a zenészek játékát. Ez az este is példa rá, hogy a népzene nem ismert határokat, és szinte lehetetlen kibogozni, hogy egy dallam eredetileg magyar, szlovák vagy pedig roma volt-e.
Érdekes módon a koncert végén se vagyok fáradt, és a rövid úton hazafelé még zsonganak a fejemben a dallamok.