Carissimi jótékonysági alap
A fogyatékossággal élő személyek védelme többrétegű. Segítésük erkölcsi érték, és tükröződnie kellene az országok szociális politikájában; emellett jogi jelenősége is van, hiszen jogaik védelme és egyenlőségük biztosítása az államok alkotmányos vagy törvényi kötelezettsége. Ebben jelent előrelépést a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény, amelyet az ENSZ 2006 decemberében fogadott el. A dokumentumot és az egyéni panasztétel lehetőségét megteremtő Fakultatív Jegyzőkönyvet Szlovákia 2010. június 25-én ratifikálta. Mivel nemzetközi szerződésről van szó, a szlovákiai törvények fölött áll, és végrehajtásáról rendszeres jelentést kell küldeni az ENSZ-egyezmény független szakértőkből álló bizottságának (CRPD).
A dokumentum rögzíti a fogyatékossággal élő személyek polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogait. Deklarálja a méltóság, az egyéni autonómia, a függetlenség, a diszkrimináció tilalma, a társadalmi részvétel, az emberi sokszínűség, az esélyegyenlőség és a hozzáférhetőség elvét.
A 10. évforduló napjára időzítette pozsonyi sajtókonferenciáját Zuzana Stavrovská fogyatékosságügyi biztos, és a sajtó munkatársain kívül a fogyatékossággal élő embereket képviselő ernyőszervezetek vezetőit is meghívta rá. Képviseltette magát a Fogyatékossággal Élő Személyek Nemzeti Tanácsa, az Értelmi Sérült Embereket Segítő Országos Társulás, az Izomsorvadásos Betegek Országos Szervezete, a Vakok és Gyengénlátók Szlovákiai Uniója, a lelki zavarokkal küzdőket és hozzátartozóikat tömörítő Tárjuk Ki az Ajtót – Tárjuk Ki a Szívünket Polgári Társulás, a Siketek Szlovákiai Szövetsége, a Beszélő Hallássérültek Csoportja, a Mozgássérültek Országos Szövetsége és az Egészségi Hátrányokkal Küzdő Gyermekek Családjainak Platformja. Sokan közülük bibliájuknak tartják az egyezményt, útmutatónak a jogaik érvényesítéséért folytatott küzdelmükben.
Zuzana Stavrovská összefoglalta, mit tett Szlovákia az eltelt 10 évben a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javításáért, és sorra vette azokat a területek, ahol még sok feladat vár megoldásra. Mint mondta, egy-egy ország nemzeti politikájának az egyezményben foglalt kötelezettségekkel való összehangolása hosszú folyamat. 2016-ban a CRPD vizsgálta az egyezményben foglaltak teljesítését. Üdvözölte többek között a fogyatékosságügyi biztosi hivatal mint önálló hatáskörű szerv létrejöttét. Egyúttal 40 ajánlást fogalmazott meg a szlovák kormány számára. Ezek teljesítéséről az utóbbi időben két jelentés is készült. Az egyezményben foglaltak megvalósítását a fogyatékossággal élő emberek életkörülményeinek fejlesztését célzó, 2020-ig tartó nemzeti program segíti, melyet 2014 januárjában hagyott jóvá a kormány.
„Bár a fogyatékossággal élő emberek életében történtek változások, a folyamat nem olyan gyors, ahogy elképzeltük” – mondta a fogyatékosságügyi biztos, miközben sorra vette az elért eredményeket és a meglévő hiányosságokat. Úgy véli, hogy még mindig sokaknak – köztük érintett embereknek, velük foglalkozó szervezeteknek – nincs tudomásuk az egyezményről és az általa szavatolt jogokról, de azt is tapasztalja, hogy fokozatosan javul az emberek tájékozottsága. „A különféle rendezvényeken, konferenciákon, kiszállások alkalmával mindig felhívom a figyelmet a dokumentumra, elmondom, hogy maguk a fogyatékossággal élő emberek alkották, ezért valódi szükségleteket és reális követeléseket tükröz. Összefoglalja a fogyatékossággal élő emberek jogait, érvényesítésük azonban már nehézségekbe ütközik. Munkám során gyakran találkozom azzal, hogy sérülnek ezek a jogok, és bizonyos szubjektumok, főleg a magánszférában, nem is igyekeznek orvosolni a jogsérelmeket.”
***
A biztos asszony több olyan területet kiemelt az egyezményből, amelyen a dokumentumban foglaltak megvalósítását különösen fontosnak tartja. Ezeket vesszük sorra.
- cikk – egyenlőség és hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség
A 2004-ben megalkotott, az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről szóló (diszkrimináció elleni) törvénybe bekerült a fogyatékosság mint a hátrányos megkülönböztetés oka. Ez azonban csak a munkáltatókkal kapcsolatban merül föl, szükség volna olyan törvénymódosításra, amely összhangban van az egyezmény 2. és 5. cikkével, azaz hogy a rendelkezés hatálya az élet valamennyi területére kiterjedjen.
- cikk – hozzáférés
Az akadálymentesítéssel kapcsolatban a fogyatékosságügyi biztos hivatalába eljuttatott észrevételek alapján elmondható, hogy fokozatosan csökkennek az akadályok, de a folyamat nagyon lassú, és nem olyan természetes, ahogy azt az egyezmény előírja. Az épületek, lakóházak bejárata, belső tere gyakran nem akadálymentes, hiányzik a felvonó, vagy nincs akadálymentes mosdó a mozgásukban korlátozott emberek számára. Abszurd és elfogadhatatlan némely vendéglátóhely, cukrászda, szálloda, különféle szolgáltatásokat nyújtó létesítmény tulajdonosainak a magatartása, mikor nem engedélyezik, hogy látássérült emberek vakvezető kutyával lépjenek be hozzájuk. Hallássérült emberek gyakran nem jutnak hozzá információkhoz, mert nem biztosítanak nekik jelnyelvi tolmácsot, nem feliratozzák vagy nem írják le számukra a beszélt szöveget. Bár lassan javul a helyzet, még mindig akadályokkal szembesülünk a vasúti és az autóbusz-közlekedésben. Rendkívül lassú a művelődési intézmények, műemlék épületek, sportlétesítmények akadálymentesítése.
Az építmények és területek akadálymentes használatát 1976-ból származó építésügyi törvény és egy 2002. évi rendelet szabályozza. Gondot okoz, hogy a rendelet nem írja elő egyértelműen, hogy az épület minden használatban levő része akadálymentes legyen, továbbá az is, hogy a jogszabály csak a korlátozott mozgás- és orientációs képességű emberekre vonatkozik, s figyelmen kívül hagyja az egyetemes tervezés szempontjait. Továbbra sincs új építésügyi törvény, a kormány levette a napirendről a megalkotását. Nincs hatékony mechanizmus a hozzáférés alapelvei érvényesülésének ellenőrzésére, és szankciók sincsenek.
A közlekedés akadálymentesítésének folyamata talán valamivel előbbre tart – köszönhetően az EU utasok jogairól szóló rendelkezéseinek –, de még mindig nagyon lassú és egyenetlen. Az akadálymentes – alacsony padlózatú, a látássérülteket segítő hangjelzéssel, a hallássérülteket segítő feliratozással ellátott – járművek bevezetése az önkormányzati szervek, közlekedési vállalatok anyagi lehetőségeitől, jóakaratától s az európai strukturális és beruházási alapok támogatásától függ. Hiányoznak az olyan járművek forgalomba hozatalát tiltó előírások, amelyek nem felelnek meg a hozzáférés követelményeinek.
Az internethez és kommunikációs technológiákhoz s rendszerekhez való hozzáférést általánosan és speciálisan a fogyatékossággal élő személyekre való tekintettel egy közigazgatásra vonatkozó 2006-os törvény és egy 2014-es rendelkezés szabályozza. Hátránya, hogy csak a közigazgatásban és a hatálya alá tartozó intézmények számára kötelező hozzáférést biztosítani az említettekhez. Nem vonatkozik tehát az egyetemekre, magán- és egyházi iskolákra, magántársaságokra, közintézményeket áruval és szolgáltatással ellátó társaságokra, intézményekre. Gyakorlatilag nincs szabályozva az internetes és mobil applikációk hozzáférhetősége. A látás-, hallás- és mozgássérülteken kívül az értelmi akadályozottak és a tanulási zavarokkal küzdők hozzáférését is elő kellene mozdítani.
- cikk – a törvény előtti egyenlőség
Ebben a részes államok többek között elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség. Szlovákiában a teljes jogi cselekvőképesség megőrzéséről szóló cikket 2016. július 1-ji hatállyal a polgári nemperes eljárások közé sorolták, és attól kezdve a bíróságok a cselekvőképesség megszüntetéséről már nem, csak annak korlátozásáról dönthetnek. Ennek ellenére nagyon nehezen változik az intellektuális képességzavarral küzdő emberekhez való viszony. A bíróságok gyakran a cselekvőképesség lehető legnagyobb mértékű korlátozását rendelik el. Ez akár a megszüntetéseként is értelmezhető, hiszen ismertek olyan esetek, amikor a cselekvőképesség gyakorlása havi 50 euró felett való rendelkezést jelent. Továbbra is késik a 12. cikk rendelkezéseinek a Polgári Törvénykönyvbe való felvétele, nem készült el a támogatott döntéshozatalt hatékonyan segítő jogi keret, és nincs alternatív megoldás arra, hogyan lehetne ezeket az embereket a döntéseikben segíteni. A fogyatékossággal élő emberek védelmére a támogatott döntéshozatal elvén alapuló jogi eszközöket kell bevezetni. A cselekvőképesség részleges és a korábbi döntések alapján még mindig fennálló teljes korlátozása a fogyatékos ember életének több területén automatikus következményekkel jár. A családról szóló törvény értelmében főleg a házasságkötésre való jogot s a szülői jogok és kötelességek érvényesülését-teljesítését érinti.
(t)
A fogyatékosságügyi biztos hivatalához magyar nyelven is lehet panasszal fordulni.
Postacím: Úrad komisára pre osoby so zdravotným postihnutím, Račianska 153, 831 54 Bratislava 35
e-mail-cím: sekretariat@komisar.sk
telefon: 02 20 42 03 09
honlap: komisarprezdravotnepostihnutych.sk