Figyelem!

Családi krónika 2

Apu halála után egy hónapra volt szükség, hogy megszervezzük a temetést és összegyűjtsük a családot – hisz a rokonság jórészt Magyarországon él, de nyomozni is kellett, hogy a rég látott unokahúgot, keresztfiút értesítsük. Aztán mivel jelenleg Somorján élünk, de apu a százdi temetőben szeretett volna nyugodni, a logisztikát is meg kellett oldani.

Ez az egy hónap elég volt arra, hogy összeszedjem a gondolataimat, és megírjam a búcsúztatót. Márti ötlete volt, hogy röviden foglaljam össze apu életrajzát. Én viszont úgy gondoltam, hogy a temetésen rokonok, barátok, ismerősök lesznek jelen, akik ismerték őt, és ha már búcsúztatót írok, valami szívhez szóló szöveg kellene. Olyan, ami megérinti a jelenlévőket. Ezért hát azokból a történetekből indultam ki, amelyeket mi, a szűkebb család tagjai már az unalomig ismerünk, mert annyiszor elmondta őket. Éppen ezért azonban ezek a történetek voltak a legfontosabbak az ő életében, mert ezek formálták őt olyanná, amilyennek szerettük.

Például, amikor ’53-ban az udvarra kitett rádión hallgatták Szepesi közvetítését a londoni 6:3-ról. November vége volt, az ő emlékeiben mégis ragyogott a nap. Vagy amikor ’56-ban az Ipoly partján hallgatták a túloldalról áthallatszó lövéseket, és a rádióra tapadva követték a forradalom eseményeit. Képtelen volt megemészteni, hogy Amerika akkor nem sietett a forradalmárok segítségére.
Ilyen történetek ezrével vannak minden ember életében, amelyekhez minduntalan visszatér, és én ezekből fűztem össze néhányat, s a polgármester olvasta fel őket. Hallottam, ahogy közben az ő hangja is el-elcsuklik.

Én a temető kerítése mellől figyeltem a lent a templomnál folyó szertartást, mivel túl meredek lett volna a levezető út, és inkább nem kockáztattam, úgyhogy csak hangfoszlányok jutottak el hozzám, amiket felkapott a szél. Azonban a szertartás még így is megható volt. A többieken láttam, hogy nemcsak engem érintett meg.

Aztán a gyászoló menet feljött a temetőbe, és a pap a sírnál imádkozott, amíg az urnát betették a sírba.

Sztakó Zsolt

Megszakítás