
Virtuális könyvtáramban régóta szemezgettem egy könyvvel, és a nyáron végre rászántam magam, hogy elolvassam. A Csöndes, sötét világom Helen Keller, egy siket-néma-vak lány önéletírása, amelyben élete első húsz évéről ad számot. A 19. század végén született, a 20. század közepén halt meg, és mikor róla írok, nem kerülhetem meg Anne Sullivant, aki Helen hétéves korától volt a nevelőnője/tanítója. Neki köszönhető, hogy kibontakoztathatta a tehetségét, egyetemre járt, és olyan emberek barátságát nyerte el, mint Graham Bell vagy Mark Twain.
De kezdjük az elején. Helen Keller 1880. június 27-én született Tuscumbia városában Észak-Alabama államban. Tizenkilenc hónapos volt, amikor egy betegség következtében siketvakká vált. Ezután már csak egyetlen személlyel tudott kommunikálni, a család szakácsnőjének kislányával, Martha Washingtonnal, akivel saját jelnyelvet alakítottak ki. Hétéves volt, amikor találkozott Anne Sullivannel, akit a bostoni vakok intézetéből küldtek a családhoz. Kettejük találkozása szerencsés csillagzat alatt történt, mert egy tehetséges tanítvány találkozott egy elhivatott gyógypedagógussal.
A siketvakok világa ma is misztikusnak, titokzatosnak tűnik a legtöbbünk számára. Mi, akiknek minden érzékszervünk ép, el se tudjuk képzelni, hogy hogyan élhetnek azok, akik két legfontosabb érzékszervüktől vannak megfosztva. Nos, ebbe a világba vezet be ez a könyv.
Néhány hónapja az oldalamon tettem közzé egy videót, egy, az 1930-as években készített rövidfilmet, amelyben Helen és akkori asszisztense a siketvakok kommunikációját mutatja be. Helen a beszélő arcára helyezi a kezét, és így, a szájáról „olvassa le” a szavakat. Az írás pedig kézre írással történik. Magyarán, a partner kezére írja a betűket.
De térjünk vissza a könyvhöz. Helen még így, az érzékszerveitől megfosztva is teljes életet élt. Teljesebbet, mint sokan, akiknek minden érzékszervük ép. Sullivan kisasszonnyal tett kirándulásairól például olyan érzékletes leírásokat tett, amelyek még egy ép érzékszervekkel rendelkező embernek is becsületére válnának.
Ezért írtam volt, hogy Helen Keller könyve egy olyan titokzatos világba vezet be minket, amit sokan még elképzelni se tudunk. Ezért ajánlom ezt a könyvet!
Carissimi jótékonysági alap