Figyelem!

Fogyatékossággal élőket érintő változások 2018-ban

2018. július elsejével számos olyan jogszabály-módosítás lépett életbe, amely hatással lesz a fogyatékossággal élők helyzetére. Munkatársunk, Köböl Tibor szociális tanácsadó a következőkben összefoglalja a legfontosabb változásokat. Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Kormánytanács mellett működő fogyatékosügyi bizottságnak tagjaként ő maga is részt vett a súlyos egészségkárosodás pénzbeli kompenzálásáról szóló, 447/2008-as sz. törvény módosításának előkészítésében.

Létminimum
Július elsejével változott a létminimum összege. Felnőtt személy esetében 205,07 €, a közös háztartásban élő, együtt elbírált második felnőtt személyre vonatkozóan 143,06 €, kiskorú, de saját jövedelemmel rendelkező, illetve ellátatlan, azaz saját jövedelemmel nem rendelkező gyermekre 93,61 €. A létminimum kihat a 447/2008-as sz. törvényben meghatározott támogatások megítélésenek feltételeire, ezért azokat a határértékeket is közöljük, amelyeket egyes esetekben a pénzbeli támogatást igénylő személy jövedelme nem léphet túl. A létminimum kétszerese: 410,14 € , háromszorosa: 615,18 €, négyszerese: 820,28 €, ötszöröse: 1025,35 €.

Gondozási díj (447/2008-as sz. törvény, 40. §)
•    Gondozási díjban részesülhet: házastárs, szülő, gyám, gyermek, nagyszülő, unoka, testvér, meny, vő, sógor, sógornő, unokaköcs, unokahúg. Gondozó lehet az is, aki egy háztartásban él a gondozottal, az állandó vagy átmeneti lakhelye azonos a gondozott személy állandó lakhelyével, illetve ha a gondozott személy átmeneti lakhelye megegyezik a gondozó állandó lakhelyével.
•    Súlyosan fogyatékos személy ambuláns szociális szolgáltatásként gondozót igényelhet akkor is, ha
– szociális intézményben (csecsemőotthon, idősotthon, gondozói szolgáltatást nyújtó intézmény, szociális otthon, napközi foglalkoztató) él, vagy ilyet látogat (a szolgáltatás minimális igénylési ideje munkanapokon 8 óra; az ennél rövidebb ideig tartó gondozásról a gondozott személynek szerződést kell kötnie gondozójával);
– iskolai létesítményt vagy iskolát látogat, és miután hazamegy, otthon szüksége van gondozóra.
•    Emelkedik a gondozási díj havi összege:
– 369, 36 € (184,71 €) egy gondozott személy esetében;
– 492,34 € (246,20 €) két vagy több gondozott személy esetében;
– 326,16 € (163,06 €) akkor, ha a gondozott súlyosan fogyatékos személy heti több mint 20 óra terjedelemben ambuláns szociális szolgáltatást vesz igénybe a fent említett intézmények valamelyikében;
– 461,81 € (230,88 €) legalább két olyan, súlyosan fogyatékos személy gondozása esetén, akik heti több mint 20 óra terjedelemben ambuláns szociális szolgáltatást vesznek igénybe;
– 480,05 € (240,00 €) abban az esetben, ha az egyik gondozott súlyosan fogyatékos személy heti több mint 20 óra terjedelemben ambuláns szociális szolgáltatást vesz igénybe, a másik pedig kevesebb mint 20 óra terjedelemben vesz vagy egyáltalán nem vesz igénybe ambuláns szociális szolgáltatást.
A zárójelben levő összegek azoknak a gondozóknak járnak, akik öregségi, korkedvezményes öregségi, rokkantsági (ha a munkaképesség-csökkenés mértéke meghaladja a 70%-ot), szolgálati vagy szolgálati rokkantsági nyugdíjban részesülnek.
•    A gondozási díj teljes összegét annak a gondozottnak az esetében fizeti ki a szociális hivatal, akinek a jövedelme nem több, mint a létminimum kétszerese, ellátatlan gyermek esetében a háromszorosa. Amennyivel a jövedelme meghaladja ezeket a határértékeket, annyival csökken a gondozási díj. Példa: ha a gondozott jövedelme 500 euró, a szociális hivatal 89,86 euróval csökkenti a gondozási díjat, mivel a létminimum kétszerese 410,14 euró.
•    Az eddigi 49,80-ról 100 euróra emelkedik az ellátatlan gyermek (gyermekek) esetében a gondozási díjat kiegészítő pótlék. Olyan esetekről van szó, amikor a gyermek gondozója a szülő, akinek nincs más, munkaviszonyból vagy szociális juttatásból származó jövedelme.
•    Ha a gondozott személy 30 napnál hosszabb időt tölt egészségügyi intézményben, a gondozói díj a 30 napot meghaladó idővel arányosan csökken. Ez alól kivételt képez, ha a gondozó kísérőként a gondozott személlyel együtt az intézményben tartózkodik.
•    Ha a gondozott személy erdei iskolában tartózkodik, szociális rehabilitáción van vagy üdül, a gondozási díj összege nem csökken.
•    A gondozott személy elhunytakor a gondozási díjat az elhalálozás hónapjában és a rákövetkező hónapban is folyósítják.

Az elveszett évek visszaszerezhetők
Tanácsadói munkám során gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor az a személy, akinek a gondozási díjon kívül más bevétele nincs, nem tudja, hogy a járulékfizetési kötelezettséget az állam átvállalja helyette, hogy a gondozással töltött évei beszámítódjanak a nyugdíjba. Tájékozatlanságuk következtében a Szociális Biztosítónál nem jelentkeztek be, ezáltal a nyugdíjjogosultsághoz szükséges éveket veszítettek. Ez a nyugdíjuk összegére is kezdvezőtlen hatással van. A szociális biztosításról szóló, 461/2003-as sz. törvény értelmében az elveszett évek visszaszerezhetők. Erre kétféle lehetősége van a biztosítottnak:
– Megvárja, amíg eléri a nyugdíjkorhatárt, és ellenőrzi, hogy beszámították-e neki a gondozással töltött éveket.
– A lehető leghamarabb megérdeklődi a Szociális Biztosítónál, hogy nyilvántartják-e az említett éveit.
Egyértelműen az utóbbit javaslom, főként annak, akinek a nyugdíjjogosultságig még hosszú idő van hátra. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) archívumában nagy valószínűséggel megtalálható a gondozás tényét rögzítő határozat, és szükség esetén erről az időszakról az intézmény igazolást adhat.
Ma már nem szükséges a Szociális Biztosítónál bejelenteni a gondozói tevékenység megkezdését, mert erről automatikusan értesítést kap. Akinek azonban a legkisebb kételye támadna, nyújtson be kérvényt a Szociális Biztosítóhoz, hogy ellenőrizzék: nyilvántartásban van-e náluk, és fizeti-e az állam helyette a járulékot.

Megszakítás