Figyelem!

Az orrhangzós beszéd (Rhinolália)

A hangképzés mozzanata bonyolult folyamat. Az érintett szervek megfelelő, összehangolt működésére van szükség. A levegő a tüdőből elindulva a légcsőn keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, amelyek a két kannaporc mozgása révén kerülnek a konkrét hang képzéséhez éppen szükséges helyzetbe. Az itt keletkező elsődleges gégehang a toldalékcsőben alakul át az általunk érzékelt hanggá. A toldalékcső rezonátorként módosítja a gégében keletkező hangot. A toldalékcső elemei a száj-,a garat- és az orrüreg, tehát a rezonátorlánc szerepét töltik be.

A hangképzés zavarai érzékenyen érintik az embert a számára legfontosabb társas tevékenységében, a beszédben. Korlátozzák az egyén társadalmi érintkezését, gátolják foglalkozásának gyakorlását, ezáltal hatással vannak az egész személyiségre. Ezért is fontos, hogy komolyan vegyük a hangképzési rendellenességeket.

Szóltunk már a beszédzavarok különböző megjelenési formáiról. Most az egyik ritkább, de nagyon jól felismerhető zavarral, az orrhangzós beszéddel ismerkedhetünk meg. Szinte mindannyiunk találkozott már vele, sokunk át is élt ilyen forma beszédzavart.

Mi is az orrhangzós beszéd?

Ismerünk gégészeti, illetve foniátriai meghatározást, de a logopédia is behatóan foglalkozik ezzel a beszédzavarral. Az orrhangzós beszéd, másként rhinolália az általános pöszeség egyik fajtája, ami a hangok nazális színezetének zavara. Ez azt jelenti, hogy az anyanyelv orrhangjai elvesztik orrhangzósságukat, vagy a nem orrhangok válnak orrhangzóssá.

Három fajtája van: a nyílt, a zárt és a kevert. A nyílt orrhangzósság során a nem orrhangok orrhangzós színezetet kapnak. A magyar nyelvben a leginkább érintett hangok a mássalhangzók között a p-b, t-d, k-g párok, a magánhangzók között az i és az ú. A sziszegő hangok és az f-v pár képzése zavaró orrzörejekkel jár.

A zárt orrhangzóság az orrhangok (a magyar nyelvben az m, az n és az ny) kiejtésében jelentkezik zavar, ezekből a hangokból rendre b, d és gy lesz. (Erős nátha idején szinte mindannyian tapasztalhattuk ezt.) A többi hang, főként a magánhangzók kiejtése is megváltozik, idegenszerűvé válik, természetellenesen hangzik.

A kevert orrhangzósság akár az összes hangot érintheti. A beszéd vegyesen viseli a zárt és a nyílt orrhangzósság jeleit. Nemcsak a kiejtést, hanem a hangszínt is megváltoztatja, ezáltal a

beszéd nehezen érthetővé, idegenszerűvé válik.

Az orrhangot előidéző tényezők skálája igen széles

– Az orrüregben, vagy az orrgaratban létrejött akadály lehet orrpolip, vagy megnagyobbodott orrmandula is.
– A nátha, orrsövényferdülés, vagy felső légúti allergia ugyancsak orrhangzós beszédet eredményezhet.
– A lágyszájpad elégtelen működése, vagy a szerzett elváltozások (hasadás, bénulások, hegesedés és egyéb sérülések) szintén orrhangzóssághoz vezethetnek.
– Mandulaműtét után is jelentkezhet orrhangzós beszéd.

Panaszok esetén az első lépés a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, amely kiderítheti, nincs-e a háttérben olyan organikusnak tekinthető elváltozás, ami műtéti úton javítható, például orrpolip, orrsövényferdülés. Megnagyobbodott mandula esetén műtét segítségével rendszerint az orrhang is elmúlik.

Ha az orrüreg az orrnyálkahártya gyulladása miatt nem szellőzik megfelelően, akkor allergiavizsgálatra is szükség lehet, mert ez is okozhat orrdugulást és így orrhangzós beszédet.

Az orrhangzós beszéd okai többnyire organikusak (szerviek), leggyakrabban fejlődési rendellenességek, ajak- és szájpadhasadások. Gyakran társul hozzá a hallás károsodása, de okozhatja bénulás is, esetleg lehet funkcionális (működési) zavar is. Az okok hátterében sokszor örökletes tényezők is állhatnak.

Mi a teendő ilyenkor?

Amennyiben a szülők úgy vélik, hogy orrhangzós beszéd állhat fenn a gyermeküknél, mindenképpen keressenek fel egy fül-orr-gégész szakembert, aki megállapítja, hogy anatómiai eltérés, vagy működésbeli probléma van a háttérben. A terápia az intenzív, műtét utáni beszédjavítási szakasz.

A rendszeres logopédiai beszédfoglalkozások az orrhangzósság anatómiai feltételeinek részleges illetve teljes műtéti megoldása után kezdődhetnek meg.

Hogyan segítheti a szülő orrhangzós beszédű gyermekét?

Elsősorban a megfelelő orvosi vizsgálatokat végezteti el. Ha szükséges, elvégzik a műtéti beavatkozást is. Csak ezután lehet elkezdeni az otthoni, egyszerű, de nagyon hatékony gyakorlatokat.

1. ajaktorna

A koordinált ajakmozgások kialakítását elősegítő gyakorlatok (ajaknyitás, zárás, alsó-felső ajak összedörzsölése, cuppantás stb.)
– játékos hangutánzások vokálisokkal – oá, uí, iá stb.
– ajakizmok erősítése (cérnaszál, papírszelet, fogpiszkáló megtartása két ajak között)

2. Légzéstorna

Orr- és szájlégzés megkülönböztetése, illetve a szájlégzés kialakításának játékos előkészítése (papírfigurák, vatta, tollpihe, síp, játéktrombita, szájharmonika, pingpong labda, gumikesztyű, lufi fújása, szívószállal folyadékivás, szívószállal pattogatott kukorica összeszedése, szappanbuborék fújása)

– hangutánzó gyakorlatok: bagoly hu-hu, nevetés ha-ha, csúfolódás he-he, boszorkány hi-hi, lovacskázás hó-hó

Igyekezzünk ezeket különböző hangmagasságban, váltakozó hangerővel mondani.

3. Nyelvtorna

A nyelvtest érzékenységének fejlesztése és a koordinált nyelvmozgások kialakítása. Jól hasznosíthatóak a pöszeségnél felsorolt és alkalmazott gyakorlatok, (megtalálhatók lapunk 7., február 15-i számában).

4. Szájpadtorna

A leggyakrabban alkalmazott és otthon is könnyen elvégezhető gyakorlatok:
– rágógyakorlatok (darabos étel és rágógumi rendszeres rágása)
– ásítógyakorlatok: száj ki-be csukása
– arcfelfúvás: minél több levegő összesűrítése a szájüregben

5. Rezonanciagyakorlatok

Az orron át kiáramló levegő kibocsátásával elősegíthetjük az orális (szájon át történő), illetve a nazális (orron át történő) ejtési mozzanatok tudatos megkülönböztetését.

– m, n, ny hangzók folyamatos hangoztatása előfeltétele a biztos és helyes hangzóhasználatnak.

Az előkészítő gyakorlatok után egyéni kezelési tervet kell összeállítani. Erre kizárólag a szakember, nálunk a klinikai logopédus hivatott. Rendelkezésére állnak az orvosi látleletek, ismeri a gyermek anatómiai és fiziológiai lehetőségeit.

Előfordulhat, hogy az orrhangzós beszéd hátterében szervi ok nem mutatható ki. Ilyen esetben a kezelés rendszerint hangterápia segítségével valósul meg.
A megfelelő beszédtechnika elsajátításával az orrhangzósság megszüntethető.

Zupko Mária
logopédus

(Megjelent a Magyar 7 c. hetilapban 2022. május 10-én.)

Megszakítás