Hogyan segítheti gyermeke beszédfejlődését

Ötletek, tippek, tanácsok szülőknek, nagyszülőknek

Az elmúlt hetekben gyermekeink beszédfejlődésével foglalkoztunk. Most arra keressük a választ, hogyan tud a szülő, a nagyszülő segíteni, hogy ez a fejlődés gördülékeny, gondtalan legyen.

Az alábbiakban csaknem 45 éves szakmai pályafutásom alatt megtapasztalt kérdésekre, szülői elvárásokra, óvónők megkeresésére reagálva vázolom fel korcsoportokra bontva a beszédfejlesztés lehetőségeit.

Az a természetes, ha a várandósság alatt az anya beszélget magzatjával. Ez a „beszélgetés” rendszerint anyanyelven folyik, s ennek a gyermek egész életére kihatása van. Fontos szerepe
van az apának is, hiszen ő is részese a babavárás folyamatának. S amikor a szülők beszélgetnek, a magzat észleli a rezgéseket, a különböző hangfekvéseket. Születése után, számára a „nagy
káoszban” ez a biztos pont. Természetes szülésnél az anya hangja gyorsan megnyugtatja a csecsemőt. Császármetszés után az apa, aki jelen van, egyetlen szóval eléri ugyanezt.

Az első közös percektől kezdve az anya hangos szóval mondja el kicsinyének mi fog történni. Hajlamosak vagyunk kicsinyítő képzővel illetni minden testrészét, érzékszervét, pedig a mi
gyönyörű anyanyelvünk olyan tökéletes, hogy mindezekre egyszótagú szavak szolgálnak. Minél egyszerűbben nevezzük meg ezeket, annál könnyebb lesz a kicsinek megtanulnia. Mennyivel
egyszerűbb megtanulni a kéz, láb, has, hát, fej, arc, szem, orr, fül száj, nyelv, fog megnevezéseket, mint a három szótagú kezecske, lábacska, szemecske, fülecske és a többi kicsinyítő képzős szavakat. Attól, hogy nem fogunk gyermekünkkel gügyögni még nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretjük őt. Inkább azt, hogy szeretnénk az életét könnyebbé tenni, beszéde így kevesebb nehézséggel
indul.

Hogyan is történjen mindez?

Az első igazi interaktív tevékenység, amely az anya és gyermeke között történik, a szoptatás. Ennél nem szoktuk különösebben magyarázni a tevékenységeket. Következő ilyen „együttműködés”
a fürdetés. Ennél már minden mozdulatnak jelentése van. Mozdulatainkat szavakkal kísérjük. Minden tevékenységünket előre elmondjuk, majd elvégezzük: megmosom a kezed, a lábad, az
arcod, a hajad… Mikor becsomagoljuk a fürdőlepedőbe, finoman rásimítjuk, hogy a kicsi jól érezze a testsémáját.

Amennyiben néhány nap alatt a szülők kialakítják saját fürdetési rituáléjukat, a csecsemő elégedett torokhangokat hallat. Ezek az egészségesen induló kommunikáció első jelei. Megfigyelhető,
hogy szükségleteit különböző erősségű és hangszínű sírással jelzi. Másképp sír, ha éhes, másképp, ha pelenkát kell cserélni és másképp, ha kellemetlen impulzus éri. Ez is kommunikációs forma. Ha minden így történik, akkor megalapozott a helyes beszédfejlődés.

Tartsuk mindig magunk felé a gyermeket, nézzünk szembe vele!

A csecsemőknél a nagymozgások és bizonyos finommozgások párhuzamban fejlődnek. Elengedhetetlen, hogy a szülők, a nagyszülők a gyermekkel folytatott minden tevékenységüket kommentálják. Ez vezeti rá a kicsit, hogy ő is beszéljen, természetesen a maga módján. A közérzetét is képes közölni velünk, mosolyog, magánhangzókat (a, ó, e) hallat, elégedettségét is ki tudja fejezni (ah, oh), hangosan nevet, gőgicsél. Mindez féléves kora körül már megfigyelhető. Amennyiben ekkorra nem reagál jól a hangokra, nem hallat emberi hangra hasonlító hangokat, jelezni kell a gyermekorvosnak, hogy mielőbb kiszűrje az esetleges rendellenességeket.

Az első félévben a csecsemők javarészt anyatejjel táplálkoznak, szopnak. Ahhoz, hogy az artikulációhoz szükséges izmok jól fejlődjenek, a szoptatás mellett el kell kezdeni ezen izmok stimulálását.
Legegyszerűbb módja, ha rágcsálhat a kicsi. A rágóizmoknak a beszédépítésben pótolhatatlan feladatuk van. Segítségükkel tudja szépen formálni az egyes hangzókat. Természetesen társul az arcizmok mozgásához a nyelv mozgatása. Másképp mozog szoptatásnál, másképp pépes ételek fogyasztásánál és sokkal hatékonyabban a darabos ételek nyelőcsőbe juttatásánál.

A második félév alatt a mozgásfejlődés felgyorsul. Forog, hason fekve nyúl a tárgyakért, kúszik. 7-8 hónapos korában kicsit tagoltabb a gagyogása, megismétel hallott hangokat, harap és rág,
hangokat utánoz, bu-ma-da-ba szótagokat jól ejt ki.

A gyermekek zöme egyéves kora körül teszi meg első önálló lépéseit. Ezzel egyidőben jelennek meg az első egyértelmű szavak. Fontos, hogy a szülők mindig a konkrét dolgokat, állatokat,
családtagokat helyes kiejtéssel nevezzék meg. A gyermek úgy fogja utánuk mondani, ahogyan hallja.

Egyéves korára már a magánhangzók (a, e, i, o, u) ejtése helyes, valamint az ajakérintéses mássalhangzók (b, p, m) is pontosan hangzanak. Fokozatosan pontosan ejtik az „f” és „v” hangzókat.
Ebben a korban már szívesen nézegetnek képeket. Jó megtanítani őket utánozni a szél hangját ( ffff ), utánozni a kutyaugatást ( vau-vau ), megfogni és megnevezni a fát, a füvet, a fogat (
ugyancsak egyszótagú szavak ), a vizet, a vajat a vállat.

Másfél éves kora körül már beépülnek a beszédébe a h, d, t, n hangzók, ezeket tisztán ejti. Megjelennek az ö és ü magánhangzók. A használt szavak egyre jobban érthetők, tisztábban ejti őket.
Passzív szókincse gazdagabb, de az aktív szókincs is sokat fejlődik.

Mozgása is egyre fejlettebb. Ebben a korban már szívesen mozog zenére, bekapcsolódik a korának megfelelően választott közös játékba. A mozgásos játékkal nagyon jól fejleszthetjük ritmusérzékét, beszédének intonációját, az ismert szavak mielőbbi használatba vételét.

Javaslom, hogy ahol csak mód van rá, vigyék gyermeküket Ringató foglakozásra. Komplexen fejleszti a mozgását, a beszédét és az interperszonális kapcsolatok kialakulásában is fontos szerepet játszik a gyerekek életében.

Kétéves korára a gyermek számára természetes társadalmi forma a kommunikáció. Szókincse és kiejtése lehetővé teszi számára, hogy elmondja óhaját, tetszését, illetve nemtetszését, megfogalmazza szükségleteit. Egyszerű és bővített mondatokat alkot, biztonsággal kifejezi véleményét. Társadalmi elvárás, hogy a kérem és a köszönöm szavak már beépültek az aktív szókincsébe
és helyesen használja őket. Ezt kizárólag a szülő tudja megtanítani neki.

Amennyiben a gyermek beszéde enyhe eltérést mutat a fent említettektől, az egyéniségétől és komplex fejlettségétől is függhet. Ha az eltérés nagyobb mértékű, ajánlatos felkeresni egy korai fejlesztő központot, vagy gyermekpszichológust. Ők biztonsággal megállapítják az eltérés okát és segítenek annak leküzdésében.

Néhány ötlet a kezdeti beszédfejlődést segítő játékos nyelvtornából, illetve arcizom fejlesztő mozgásokból:
1. fölemelni a nyelvet a felső ajak fölé
2. kinyújtani a nyelvet
3. nyalakodik, mint a kiscica – alul és felül is végighúzza a nyelvét az ajkán
4. fagylalt vagy nyalóka nyalogatása csak alulról felfelé való nyelvmozgással
5. csücsörítés és mosoly váltogatása
6. motorberregés utánzása ajkakkal
7. csettintés nyelvvel – lódobogás utánzása

Jó szórakozást a közös baba-mama, baba-apa, baba-nagyi „munkához”!

Zupko Mária

Megjelent a Magyar 7 hetilap 2021. 12. 7-i számában.