Carissimi jótékonysági alap
Beszélgetés JUDr. Zuzana Stavrovskával
– Először is köszöntöm a Carissimi olvasóit, mindazokat, akik szívesen segítenek a fogyatékossággal élő embereknek. Sok erőt kívánok nekik, és hitet abban, hogy eredményesen lehet képviselni a jogaikat.
Ebben ön is tud segíteni.
Igen. Hivatalunk a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény – melyet Szlovákia is ratifikált, és 2010. június 25-étől kötelező érvényű – értelmében független intézményként jött létre azzal a céllal, hogy az egyezményből és a Fakultatív Jegyzőkönyvből eredő kötelezettségét teljesítse az ország. Az 1993-ban elfogadott párizsi alapelvekkel összhangban alakultunk, amelyek kimondják, hogy az ilyen szervnek az államhatalomtól függetlennek kell lennie. Nincs alárendelve a kormánynak, semmilyen minisztériumnak, és működését az állam finanszírozza. Függetlensége abban is megnyilvánul, hogy vizsgálódhat azoknak a panaszoknak az ügyében, amelyekkel fogyatékossággal élő emberek vagy az érdekükben mások fordulnak hozzá, s független szervként maga is kezdeményezhet eljárást, ha tudomására jut jogsértés. Együttműködünk és összehangoljuk a tevékenységünket a fogyatékossággal élő emberek jogaival foglalkozó többi intézménnyel: az emberi jogi ombudsmannal, a gyermeki jogok biztosával, az Emberi Jogok Szlovákiai Központjának igazgatójával és a Jogsegélyközponttal. Bármelyikhez lehet fordulni panasszal, de ugyanabban az ügyben csak egy szerv indíthat eljárást. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy hivatalunknak szélesebb a jogköre, mint az emberi jogi ombudsmané, és emellett a fogyatékossággal élő emberek problémáira szakosodtunk.
Mennyire vesz tudomást társadalmunk a fogyatékossággal élő emberek problémáiról?
Örömmel mondhatom, hogy jó törvényeink vannak, s bár az anyagi támogatásra vonatkozó jogszabályok nem a legmegfelelőbbek, általában véve törvényeink szelleme jó. Vannak a szükséges változtatásokra vonatkozó kezdeményezések, de ha megtartanák az előírásokat, és tekintettel volnának a fogyatékossággal élő emberek érdekeire, életkörülményeiket a lehető legjobban közelítve a többi ember életkörülményeihez, akkor minden rendben volna. Meg kellene változtatni a gondolkodásmódot, hogy megszűnjenek a társadalomban még mindig tapasztalható kirekesztő előítéletek. Ebben segíthetnek az emberi jogok védelmére szakosodott civil szervezetek. Velük közösen képesek leszünk megváltoztatni a társadalomban uralkodó nézeteket. Olyan esetekről kaptunk bejelentést, amikor a támogatások igénylésekor a hivatalnok nemcsak hogy nem a törvény szerint járt el a kérelmezővel szemben – még csak nyomtatványt sem adott neki, mondván, hogy úgysem jogosult támogatásra –, hanem a jó ízlés ellen is vétett. Ezeknek az ügyeknek a megoldásán már dolgozunk a felettes szervekkel. Úgy véljük, az ilyen esetekben mi is tudunk tenni azért, hogy megváltozzon a közgondolkodás, javuljon a fogyatékos emberek társadalmi elfogadottsága.
Mennyire öntudatosak maguk a sérült emberek?
Lelkesítő számomra, hogy ha az életkörülményeik lehetővé teszik az információk keresését és befogadását, sok ismeretet szereznek, tudják, mi jár nekik, milyen jogaik vannak. Ez jó, mert ha nem érdekelnék őket a lehetőségeik, nem törekednének jogaik érvényesítésére, nagyon nehéz volna hivatalunk munkája. Honlapunkon megosztunk információkat, általánosító állásfoglalásokat teszünk közzé, amelyeket aztán mindenki a saját esetére alkalmazhat. Például hogyan tehető akadálymentessé a lakóházak bejárata. A közeljövőben a fogyatékossággal élő emberek munkapiaci érvényesülésével kapcsolatban teszünk közzé állásfoglalást arról, hogy a munkáltató hogyan teremtse meg munkavállalásuk feltételeit. Folyamatban vannak olyan ügyeink, amikor a munkaadó a fogyatékossága miatt szüntette meg valakinek a munkaviszonyát. Ez ellentétes az Európai Közösség irányelveivel.
Egyes esetekre vonatkozóan kidolgoztuk a joggyakorlatot, pl. a jogi cselekvőképességgel kapcsolatos eljárást, mivel július elsején hatályba lép a polgári nemperes eljárások joga. Lidércnyomás számomra, hogy a bíróságok a tavaly elfogadott törvény ellenére rendszeresen megfosztanak embereket jogi cselekvőképességüktől, pedig már azokat az eljárásokat is e szerint a törvény szerint kell lefolytatniuk, amelyek a hatályba lépése előtt kezdődtek el. Teszik ezt annak ellenére, hogy a törvény indoklásában az áll, hogy a gondnokság alá helyezés ellentétes a nemzetközi dokumentumokkal és az ember személyiségként való felfogásának bizonyos aspektusaival. Bár ügyvédként sok klienst képviseltem ezekben az eljárásokban, csak most, itt a hivatalban, ahol összegeztük a hozzánk benyújtott panaszokat, szembesültem azzal, hogy a bíróságok bármiféle skrupulus nélkül döntenek a gondnokság alá helyezésről.
Visszakaphatja valaki a jogi cselekvőképességét?
Július elsejétől indítványozni lehet. Akkortól már a bíróság nem dönthet a gondnokság alá helyezésről, miközben a polgári törvénykönyv 10. paragrafusa ezt lehetővé teszi azok esetében, akik lelki zavarokkal küszködnek, s emiatt nem képesek jogi cselekvésre. A bíróságnak ezután csak arra lesz lehetősége, hogy részben korlátozza a jogi cselekvőképességet, úgy, hogy ez a korlátozás a lehető legkisebb beavatkozást jelentse. Így érdekes helyzet áll elő: a nemperes eljárások nem teszik lehetővé a gondnokság alá helyezést, a polgári törvénykönyvben, amely pedig anyagi jog, továbbra is szerepel a gondnokság intézménye. Egyszerűen mondva: a nemperes eljárás felülírja az anyagi jogot, és ez így marad mindaddig, amíg nem módosítják a polgári törvénykönyvet.
A fogyatékos emberek sokszor belefáradnak az intézkedésbe, a körülményekbe. Nincs is erejük harcolni a jogaikért.
Ezt én is tapasztalom. Ha az embernek nincs ereje küzdeni az elutasítás, ignorálás ellen, az nagyon rossz dolog. Ezért fontos, hogy aki maga képtelen a védekezésre, hozzánk forduljon. Ha valamire nincs törvényes jog, nem tudunk ugyan eredményt elérni, de ha jelzést kapunk, hogy valamelyik törvény módosításra szorul, mi ezt a módosítást javasolni fogjuk. A parlamentnek minden évben március 31-éig jelentést kell tennünk a hivatal működéséről, ezenkívül a kormány elé terjeszthetünk rendkívüli jelentéseket, és módosításokat is kezdeményezhetünk. Bízom abban, hogy amennyire csak lehetséges, kedvező változások állnak be.
A biztos milyen mértékben független? Az állami szerveknek el kell fogadniuk a javaslatait?
Ha fogyatékossággal élő emberek jogainak a megsértésével találkozunk, a jogsértés elkövetőjének határidőhöz kötve elrendelhetjük a jogellenes állapot megszüntetését. Ha ez nem történik meg, a jogsértésről tájékoztatjuk a felettes szervét. Törvénybe ütköző határozatok érvénytelenítésére ugyan nem terjed ki a hatáskörünk, de beadványt nyújthatunk be a főügyészséghez. Fontos feladatunk a fogyatékossággal élő emberek jogai érvényesülésének figyelemmel kísérése, mert így ajánlásokat fogalmazhatunk meg a törvényhozás számára. Példát mondok. Egyik kliensünk a hatodik emeleten lakott, és nem tudott kimozdulni a lakásából, mert felvonó nem volt, és lépcsőliftet nem akartak számára felszerelni. Mi állásfoglalást küldtünk a lakásszövetkezetnek, hogyan kell eljárnia. Abban az esetben, ha nem veszik figyelembe az ajánlásunkat, az érintett személy bírósághoz fordulhat, és hivatalunk az ENSZ-egyezményből eredő jogok védőjeként bekapcsolódhat az eljárásba. Ilyen kompetenciája az emberi jogi biztosnak nincs.
Kell fizetni a bírósági eljárásért?
A bírósági eljárási illetékre külön előírások vonatkoznak, de akinek kevés a bevétele, a Jogsegélyközpontban kérhet olyan ügyvédet, aki ingyenesen nyújt számára jogi szolgáltatást. Jómagam is szerepeltem az adatbázisukban, sok ilyen ügyben részt vettem. Az ügyvéd munkadíját ilyenkor az állam fizeti. Az interneten más lehetőségekről is lehet tájékozódni.
Milyen segítséget nyújtanak még?
A beadványok intézésén kívül alapszintű jogi tanácsadást is végzünk, felhívjuk a figyelmet határidők közeledtére, segítünk beadványok megszövegezésében, vagy tanácsot adunk, milyen további lépések szükségesek az adott ügyben, kihez lehet még segítségért fordulni. Ezek ugyan már nem tartoznak a feladataink közé, de így szeretnénk elkerülni a jogsérelmeket. A hozzánk fordulóknak nem kell fizetniük.
Még milyen panaszokat kaptak?
A támogatásokat, az akadálymentesítést, a gondnokság alá való helyezést érintő panaszokon kívül a fogyatékossággal élő tanulók iskolai zaklatásával, a pedagógiai asszisztensekkel kapcsolatos panaszok vannak többségben.
Szép, új, akadálymentes épületben van a székhelyük, de kissé távol a városközponttól.
Eleve akadálymentesnek épült, tehát nem utólag akadálymentesített épületet találni elsősorban anyagi okokból nehéz. A városközpontban az ilyenek méregdrágák. Átalakított épület nem felel meg a céljainknak, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ha pl. elromlik a lépcsőlift, a kliens ne tudjon bejutni hozzánk. A Fogyatékossággal Élő Emberek Nemzeti Tanácsában tömörülő fogyatékosszervezetek képviselőivel több épületet megvizsgáltunk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy inkább legyen kicsit távolabb a székhelyünk, de minden szempontból akadálymentes, hiszen nekünk az akadálymentesség területén is példát kell mutatnunk. Közel van a villamosmegálló, lehetőség van ingyenes parkolásra, van lift, a helyiségeink, a mosdó akadálymentes, ha valakinek tájékozódási zavarai vannak, a portások felkísérik őt hozzánk. Mivel mindenkinek a rendelkezésére szeretnénk állni, ehhez igazítottuk a hivatali órákat is.
A hivatal kialakítására a törvény fél évet ad, de önök ezt nem várták meg.
Március elsején kezdtük meg a működésünket négy munkatárssal, május elsejétől már hatan vagyunk. Eddig hetven panasz érkezett hozzánk, és mintegy háromszáz műveletet végeztünk el, miközben intézzük az iroda teljes működéséhez szükséges hivatalos ügyeket, és folyamatosan alakítjuk ki a weboldalunkat. Sokat dolgozunk, és látjuk, hogy valóban sok a panaszos ügy. Ezekből levonjuk a következtetéseket, amelyet felhasználunk vizsgálódásaink során. Idén kilenc megfigyelési tervünk van. Szeretnénk monitorozni többek között a börtönökben a fogyatékossággal élő fogva tartottak egészségügyi ellátását, továbbá azt, hogyan alakítják át a munkahelyi környezetet a munkaadók a fogyatékossággal élők számára, hány embert helyeztek a bíróságok gondnokság alá. Az eredményt megjelentetjük a honlapunkon.
Ki és hogyan fordulhat önökhöz panasszal?
Fogyatékossággal élő személy vagy bárki, aki az ilyen személy jogait védi. Az is, akit gondnokság alá helyeztek, és erről nem kell tájékoztatnia a gondnokát. Továbbá gyermekek is. Fordulhatnak hozzánk levélben, elektronikusan e-mailben vagy a weboldalunkon keresztül, faxon vagy személyesen. Az érintett kérheti, hogy a személyes adatait ne hozzuk nyilvánosságra, de ettől függetlenül is a hivatalnak tartania kell magát a személyes adatok védelmével kapcsolatos előírásokhoz, az adatokat nem adhatjuk ki harmadik személynek. A személyes találkozásokra is külön helyiségek állnak rendelkezésünkre.
A magyar nemzetiségű klienseiknek van-e módjuk anyanyelvüket használni az önökkel való kapcsolattartás során?
Mindenkinek joga van azt a nyelvet használnia, amelyet ért, tehát az anyanyelvét, a siketek a jelnyelvet. A hivatalnak pedig kötelessége tolmácsot biztosítania. Az erre való igényt előre be kell jelenteni. Az értelmi sérült emberekkel az egyszerűsített kommunikációt használjuk.
Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága áprilisban ajánlásokat tett a szlovák kormánynak az ENSZ-egyezményben meghatározott kötelezettségek teljesítése végett. 43 ajánlásról van szó. Hivataluk mit tud tenni ezen a téren?
Nyomást tudunk gyakorolni a kormányra, hogy teljesítse kötelezettségeit.
Milyen eredményt vár a munkájuktól?
Változást azokon a területeken, amelyek érintik a fogyatékossággal élő emberek jogait, változást a döntéshozatal terén, a gondolkodásban, a nem megfelelő törvények módosítását, annak elfogadását, hogy a fogyatékossággal élő emberek is életünk részei, ők is polgártársaink mindenféle kirekesztés nélkül, diszkrimináció nélkül vállalhassanak megfelelő munkát, részt vehessenek a társadalom életében, és hozzáférhessenek az információkhoz. Örülnénk, ha mindezt fokozatosan sikerülne elérnünk. Az akadályokat egymás után el kell hárítani.
Milyen határidőt szabott meg magának?
Boldog lennék, ha mindez már holnap megvalósulna. Gondolom, hogy lesz értelmük az évi jelentéseknek, amelyeket a honlapunkon is közzéteszünk, minden évben meghatározunk prioritásokat, amelyek terén a lehető legtöbb eredmény elérésére fogunk törekedni. Rendszeresen kiértékeljük a tevékenységünket, miben sikerült előbbre lépnünk. Ez lesz számunkra a legfontosabb mutató. Nem a panaszok mennyisége jelzi munkánk eredményességét, hanem az, hogy ezekből mennyit sikerült megszüntetnünk, és milyen változások történtek.
Tóth Erika
Cím: Úrad komisára pre osoby so zdravotným postihnutím
Račianska 153, 831 54 Bratislava
Telefon:02/20 42 03 09
E-mail: sekretariat@komisar.sk
Honlap: www.komisarprezdravotnepostihnutych.sk
Hivatali órák:
Hétfő: 8.00–18.00
Kedd: 7.30–17.00
Szerda: 8.00–18.,00
Csütörtök: 7.30–17.00
Péntek: 7.30–15.00