Figyelem!

Gyermekünk nem fejlődik megfelelően – mit tegyünk?

Ha felmerül Önben a gyanú, hogy gyermekénél viselkedési vagy tanulási zavar áll fent, olvassa el Kása Ildikó gyógypedagógusnak, a Melioratio Gyermekfejlesztési Központ vezetőjének cikksorozatát. Szakterülete a szülők és pedagógusok közötti együttműködés különböző módjainak a kutatása; ugyanis az ő összefogásuk elengedhetetlen a különböző speciális zavarokkal küszködő gyermekek fejlesztéséhez. Első alkalommal a viselkedési és tanulási zavarok formáiról lesz szó, arról, hogyan lehet felismerni őket, s mit tehet a szülő, ha gyermekénél felmerül a gyanújuk.

Minden szülő bármit hajlandó megtenni gyermeke megfelelő fejlődéséért. Különösen első gyermeke nevelése során szokatlan helyzetekben hajlamos túlzásba esni, hiszen még keveset tud egy kisgyermek fejlődéséről. Ez teljesen természetes. A szülők számos dologról ösztönösen döntenek. Azonban fontos tisztában lenniük azzal, hol keressenek segítséget, ha úgy látják, hogy gyermekük nem megfelelő módon vagy ütemben fejlődik.
Az idejében diagnosztizált hiperaktivitás, diszlexia, diszgráfia, diszortográfia, diszkalkulia, autizmus, a gyermek kognitív fejlődésének zavarai vagy mozgási problémái speciális fejlesztési módok segítségével kiválóan kezelhetők. Ezeknek köszönhetően a gyermek képes lesz leküzdeni az alapiskolától egészen az egyetemi évekig eléje kerülő akadályokat, és az életben is sikeres lehet.

Mit nevezünk tanulási zavarnak?
Az utóbbi időben sokat lehet hallani a tanulási zavarokról, melyek miatt a gyermekek nehezebben képesek megbirkózni iskolai kötelezettségeikkel. Az aktivitás és figyelem zavarai (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar – ADHD, figyelemzavar – ADD), a diszgráfia, diszlexia és az autizmus a leggyakoribbak közé tartoznak.

Mit jelentenek ezek a diagnózisok a szülők szemszögéből? Milyen következményekkel jár, ha a gyermeknél megállapítják a fenti zavarok valamelyikét? Hogyan nyilvánulnak meg ezek a rendellenességek, és milyen megoldás létezik rájuk?
Ahhoz, hogy a szülők megtalálják a legmegfelelőbb megoldást a problémára, legjobb, ha felkeresnek egy szakembert, aki minden kérdésükre választ ad, és meg tudja mutatni a követendő utat (ellentétben „dr. Google”-lal).
A speciális tanulási zavarok olyan rendellenességek, amelyek nehézséget okoznak a tanulás szempontjából alapvető fontosságú területeken: a beszéd, az írás, az olvasás és a számolás elsajátításában.
Némelyek közülük előfordulhatnak veleszületett idegrendszeri rendellenességben szenvedő gyermekeknél is. A tanulási zavar miatt a gyermek elmarad a többiektől, és nehézséget okoz neki iskolai kötelezettségeinek az ellátása. Gyakran ezek az első jelei valamilyen fejlődési problémának.

Hogyan érintik a tanulási zavarok a gyermeket?
Leginkább az iskolai kudarcokban mutatkoznak meg. Romlik a gyermek közérzete, problémák lehetnek a pedagógusokkal való kapcsolatában, valamint a tanuláshoz fűződő viszonyában. Idővel elutasítóvá válik az iskolával szemben, megszakadnak az osztálytársaival kialakított baráti kapcsolatai, és a magaviselete is megromlik.
Az osztálytársakkal szembeni megváltozott viselkedés, a tanulási nehézségek és a gyermek közérzetének romlása az egész család életét befolyásolhatja. Ha a problémát nem sikerült idejében felismerni és megoldani, akkor az kifejezetten rossz hatással lesz nemcsak a szülő-gyermek kapcsolatra, hanem a szülők közti, valamint a szülők és a pedagógusok, illetve az iskola közötti viszonyra is. Tehát a tanulási zavarok több különböző szinten okoznak problémát. Nagyon fontos, hogy a szülők és a pedagógusok egyaránt megismerjék a különböző tanulási zavarokat, okaikat és megnyilvánulási formáikat, s tudatában legyenek annak, hogyan érintik a gyermeket, s milyen kezelési lehetőségek léteznek.
A tanulási zavarok gyermekek, serdülők, valamint felnőttek nagy csoportját érintik, s okaik nem az általános intelligencia hiányában keresendők. Az ilyen gyermekek gyakran képesek megtalálni egy matematikai példa meglepően eredeti megoldását, és sokszor olyan tantárgyakban eredményesek, amelyeket mások nem kedvelnek. A tanulási zavarok nagyon változatosak, és sok esetben akár meglepőek is lehetnek.

Hogyan alakulnak ki, és mi okozza őket?
A fejlődési zavarok első jelei a következők lehetnek:
•    beszédproblémák;
•    látási zavarok;
•    hallászavarok;
•    az érintett nehezen különbözteti meg a jobb és a bal oldalt;
•    tér- és⁄vagy időbeli tájékozódási problémák;
•    a ritmus érzékelésének és visszaadásának zavarai;
•    az automatizálási folyamat zavarai (például a gyermek nem tud folyékonyan olvasni, az olvasás során leragad egy-egy betűnél, nem értelmezi a szavakat vagy a szöveg egészét – ez azt jelenti, hogy az olvasás folyamata nem automatizált);
•    a gyors megnevezés problémái;
•    a finom- és a nagyobb mozgások fejlődésének zavarai;
•    a mozgás koordinációjának zavarai;
•    az emberi test működésével kapcsolatos megértés zavarai;
•    koncentrációs zavarok;
•    viselkedési zavarok.
A speciális tanulási zavarok kialakulásának okát nehéz egyértelműen meghatározni. Leginkább az agy és a központi idegrendszer veleszületett károsodásához köthetők, mely a prenatális (születés előtti) és perinatális (születés körüli) időszakban alakul ki.
Például az enyhe agyi diszfunkció (LMD) lehet genetikailag meghatározott, de az öröklődésen kívül okozhatta olyasmi is, ami terhessége alatt az anyával történt: gyógyszert szedett, alkoholt fogyasztott, dohányzott vagy drogozott. Ezenkívül egyes rendellenességek okai között lehetnek betegségek, melyeken az anya terhessége alatt átesett (pl. rubeola, súlyosabb fertőzés), vagy a szülés során fellépő esetleges komplikációk.

A speciális tanulási zavarok alapvető típusai a következők:
•    diszlexia – az olvasás zavara;
•    diszgráfia – az írás zavara;
•    diszortográfia – a helyesírás zavara;
•    diszkalkulia – a matematikai képességek zavara;
•    diszpinxia – a rajzolási képesség zavara;
•    diszmúzia – a zenei képességek zavara,
•    diszpraxia – mozgáskoordinációs zavar.
A tanulási zavarok a gyermek hosszan tartó betegségének következményeként, vagy hosszabb iskolai távolmaradás után is jelentkezhetnek. De lehetnek akár az iskolára való éretlenség megnyilvánulásai is. Háttérben állhatnak családi problémák és egyéb okok, amelyek miatt a gyermek elmarad a tanulásban. A jó hír az, hogy ezek az okok szinte teljesen kiküszöbölhetők.

Hogyan viselkedik egy tanulási zavarral küszködő gyermek, és mit tehet a szülő, ha beigazolódik a sejtése? Hogyan értelmezzük a gyermek viselkedését?
Ha a gyermeknek valamilyen tanulási zavara van, közvetett módon – viselkedése vagy az iskolában elért eredményei által – valószínűleg a szülő tudomására fogja hozni. Azonban a viselkedés megváltozása vagy a leromlott osztályzatok mögött nem kell rögtön tanulási zavart sejteni.
A tanulási zavart először vagy a szülő veszi észre a rá utaló jelekből – változások és zavarok a gyermek viselkedésében –, s csak később jelennek meg a tanulási nehézségek, vagy pedig előbb a tanulási zavar jelentkezik – az osztálytársaktól való elmaradás –, s csak utána válnak észrevehetővé a magatartásbeli változások.
Az iskolai kudarcok hátrányosan befolyásolják a gyermek önértékelését, s az a további sikertelenségek ellen az alábbi módokon kezd el védekezni:
•    figyelemfelkeltés hiperaktív viselkedéssel, bohóckodással és zajongással;
•    hangulatváltozások;
•    játékosság;
•    agresszív viselkedés az osztálytársakkal, a felnőttekkel, de akár önmagával szemben is;
•    az önállóság megtagadása;
•    hazudozás;
•    dacolás;
•    dühkitörések;
•    iskolakerülés;
•    a különböző dolgok és tevékenységek iránti érdektelenség;
•    lustaság;
•    zárkózottság;
•    a valóság elől történő menekülés;
•    depressziós hangulat;
•    pszichoszomatikus problémák, például fej-, hasfájás stb.
A felsoroltak a gyermek természetes reakciói, mivel felfedezi saját hiányosságait és velük együtt a környezetéből – a tanároktól, szülőktől és osztálytársaktól – érkező visszajelzéseket. Fontos megérteni, hogy ilyenkor folyamatos stressz alatt áll, gyakran érez csalódottságot önmaga iránt, reménytelennek ítéli meg a helyzetét. Minél többször vall kudarcot, annál nehezebben kerül ki ebből az ördögi körből. Ezért szüksége van gondoskodó, odafigyelő és megértő szülőkre.

Hogyan kezelhetők a viselkedési zavarok?
Ha a szülő segíteni szeretne gyermekének, minél hamarabb fel kell ismernie a fennálló rendellenességet és a típusát. Ehhez elengedhetetlen a szülő, a gyermek, a pedagógusok és más szakember szoros együttműködése.
Ilyenkor a felnőttek legfontosabb feladata, hogy segítsék a sérült gyermek öntudatának és önbizalmának újraépítését. Ehhez leginkább empátiára van szükség. A gyermeknek éreznie kell, hogy segíteni szeretnének neki, nem pedig megalázni vagy megbüntetni. Tudnia kell azonban azt is, hogy csak közös erővel lehet tanulási és viselkedési problémáin segíteni.
A tanulásból és az őt körülvevő emberekhez fűződő kapcsolatokból eredő kudarc nagyon kellemetlen, sőt fájdalmas számára. Ezért fontos, hogy türelmesen és szeretettel igyekezzünk őt rávenni az együttműködésre.
Ebből a folyamatból a pedagógust sem szabad kihagyni. Neki is nehezebb a munkája, ha az osztályban speciális zavarban szenvedő gyermek van. Megfelelő tekintélyt is kell szereznie, mert csak így tudja sikeresen megoldani az osztályban kialakult konfliktusokat. A szülő úgy tud neki segíteni, ha együttműködik vele.

Milyen fejlesztési módszerek alkalmazhatók?
Manapság sokféle lehetőség kínálkozik a tanulási vagy viselkedési zavaros gyermekek kognitív képességeinek fejlesztésére. Pszichológusok, tanárok és szakemberek sokéves tapasztalata alapján több különböző módszer és kombinációjuk bizonyult eredményesnek. Közülük a legkedveltebbek és legsikeresebbek a következők:
1. Mozgásterápia: A gyermek memóriáját, gondolkodását, beszédét, észlelőképességét és képzelőerejét fejleszti. A mozgás elősegíti a kognitív képességek működését. Főleg tanulási és viselkedési zavarban szenvedő, valamint ADHD-val diagnosztizált és autista gyermekeknél használják. Ez a módszer az egész idegrendszer stimulálásával kiválóan képes befolyásolni a működését.
2. Drámaterápia: Az előadó-művészet eszközeit használja. Segítségével fejleszthető a gyermek beszéd- és kommunikációs készsége.
3. Művészetterápia: A képzőművészet eszközeit alkalmazva a kreatív képességek fejlesztésére és az érzelmi fejlődésre összpontosít.
4. Zeneterápia: A beszédkészség zenével történő fejlesztése, mely segíti a légzést és a lelki egyensúlyt, s jó hatással van a hangulatra.
Ezeket a terápiás módszereket Szlovákiában is alkalmazzák, és nagyon hatékonynak bizonyulnak a tanulási zavarok ellen. Úgy alakították ki őket, hogy a legkisebbek számára is érdekesek és vonzóak legyenek. A gyermekeket különböző területekhez kapcsolódó rengeteg pozitív behatás éri általuk, melyek hatékonyan fejlesztik a tanulási és viselkedési zavarok miatt visszamaradt képességeiket.

Hol keressen a szülő terápiás szakembert?
Első lépésként egy fejlesztő pedagógust ajánlatos felkeresni, aki útmutatást ad a további teendőkkel kapcsolatban. Emellett más szakemberek – például pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, neurológus és gyermekorvos – segítsége is szükséges ahhoz, hogy a gyermek állapotát megfelelően lehessen javítani. A felsoroltak tanácsot adnak arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan vehet részt a gyermek egy adott kezelésen, fejlesztésen. Fontos továbbá a szakemberekkel folytatott együttműködés. Közös munkával jelentős javulás érhető el a tanulási vagy magatartási zavarokkal küszködő gyermekek állapotában. (Folytatjuk.)

                                                                                                                   Kása Ildikó gyógypedagógus

Megszakítás