Iskolaérett a gyermekem?

A nagycsoportos óvodások szülei tavasz közeledtével, az iskolaérettség felmérésének idején gyakran felteszik ezt a kérdést. A törvény szövege szerint az a gyermek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát.

Sz akértői – pszichológusi, gyógypedagógiai – engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után, s bizonyos esetekben akár 8 éves korban kezdheti meg a gyermek az első évfolyamot.

Ahogyan gyermekeink nem egyszerre tanulnak meg járni, beszélni, úgy az iskolaérettségnek is egyénenként eltérő az ideje. Óva intek mindenkit attól, hogy gyerekét idő előtt beiskolázza. Semmiről nem marad le, ha egy évvel később kerül iskolába. Sőt! Egy év alatt nagyon látványos lehet az érés szociálisan, szellemileg és még fizikailag is. Arról pedig már nem is beszélve, hogy az iskolaéretlen gyermeknek egy életre elmegy a kedve a tanulástól, hiszen a kudarcot sem ő, sem a szülő nem tudja feldolgozni.

Mit is jelenthet az iskolaérettség? Felsorolok néhány szempontot, amely meghatározó a gyermek iskolai besorolásának szempontjából.

A testi érettség szemmel könnyen felismehető. Hatéves korra egy átlagos gyerek kb. 120-130 cm, és 20-22 kg. Eltérések lehetnek, de ha a szükséges fizikai erő nincs meg, felmerül a kérdés, bírja-e a gyerek az iskolával járó megnövekedett terhet. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb. Ennek a kornak jellemzője a fogváltás, amely tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről is. A gyerek számára megterhelő, nem jó, ha ez egybeesik az iskolakezdéssel.

Egészséges, ép érzékszervek, a jól működő látás, hallás elengedhetetlen az írás, olvasás tanulásához. Érzékszervi fogyatékosság esetén sokkal nehezebb a tanulás.

A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás. Nehézségei igazán akkor jelentkeznek, amikor az írás mennyisége megnövekszik.

Nagyon fontos az elemi mozgások összerendezettsége. Ide tartoznak a kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelések, fejemelések háton,
hason. Ezek pontatlan, hibás végrehajtása az idegrendszer éretlenségét mutatja. Ez az éretlenség okozhatja később a tanulási nehézségek akár 70 százalékát. Szintén idegrendszeri rendellenességre utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, amely figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.

A finommozgások fejlettsége is meghatározó jelentőséggel bír. Mozgékonynak, függetlennek kell lenniük a vállöveknek, csuklónak, ujjaknak. Ez előfeltétele az írástanulásnak. Fontos tudni, hogy
a beszédmozgás is finommozgás. Nagyon fontos szerepe van a keresztcsatornák jó működésének, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Elengedhetetlen, hogy a gyermek biztonsággal ismerje saját testét. Bizonytalan testséma a világban való tájékozódást is bizonytalanná teszi.

Az iskolába kerülő gyermeknek kialakult dominanciával kell rendelkeznie. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Amennyiben ez nincs így lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata eredményezhet pontatlan és lassúbb beszédhallást, ritmusgyengeséget. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás súlyosabb esetben beszédzavarhoz is vezethet.

Ha a két szem mozgása nincs összhangban, vagy nehezen rögzít, az olvasás, és az írás megtanulását nehezíti. A szem-kéz koordinálásra van szükség akkor, amikor a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket.

A kézközépcsont csak 10-12 éves korra éri el a teljes érettségi fokát. A hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben, a vékony ceruzával szépen tudjon írni. Iskolarendszerünk sajnos ezt a szempontot csak részben veszi figyelembe. Széles vonalazású füzeteket csupán az első évfolyamban használnak az iskolák.

A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés is. Bizonytalan térérzékelés a gyermek nyugtalanságát okozhatja, és egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami akár agresszióban nyilvánulhat meg. A térirányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az írás, olvasás megtanulásának. Néhány kivételtől eltekintve balról jobbra olvasunk, írunk, a sorokat fentről lefelé haladva olvassuk, írjuk.

A tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás. Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Vagyis a soralkotás képessége nélkül nehézkes az olvasás és írás elsajátítása.

Az azonosság és a különbözőség felismerése szintén a betűfelismeréshez szükséges. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nagyon nehéz az olvasás, írás megtanulása. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz.

Az analizálás-szintetizálás az előfeltétele az olvasás, írás megtanulásának. Azt jelenti, hogy a gyermek képes hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes szavakat összerakni. Hiánya gyenge olvasást, írást, helyesírási nehézséget eredményez.

Egy iskolérett gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el tudja magát helyezni az időben és társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Iskolakezdésre tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan, összefüggően és nyelvtanilag helyesen kell megfogalmaznia gondolatait, érzelmeit, egy adott képről tudnia kell mondatokban beszélni.

A tanulásban elengedhetetlen az emlékezet megfelelő szintű fejlettsége az ismeretek bevéséséhez és a feladattartáshoz. Ehhez szükséges a kétfajta emlékezet megfelelő fejlettségére: a vizuális emlékezet, amely mechanikus és késleltetett (emlékezik a képen látható tárgyakra), és az auditív emlékezet – beazonosítja a tárgyak, személyek, állatok hangjait, a számhoz tartozó mennyiséget, a ritmust. Bármelyik emlékezetfajta hiányos, hibás működése nehezíti a tanulási folyamatot.

Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, amelyeknek akkor is eleget kell tennie, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, és nyűg lesz a tanulás.

A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy a gyermekek számára az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb-nagyobb gondot már okozhat. Ha a gyermek több területen mutat gyengébb teljesítményt, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

Mindez csak rövid összefoglalója a gyermekkel szemben támasztott iskolaérettségi elvárásoknak. Szeretettel, türelemmel és kitartással az óvodáskor alatt jól felkészíthető a gyermek az iskolakezdésre.

Zupko Mária

Megjelent a Magyar 7 c. hetilapban 2021. november 23-án.