Figyelem!

Életképek egy kripli naplójából – Sztakó Zsolt rovata

Karácsony

Hát eljött ez is… mármint a karácsony. Gyerekkorom kedvenc ünnepe. Merthogy a karácsony szerintem gyerekünnep. No, nem úgy, mint a gyereknap.Csak most tudom ezt én is, hogy a családban újra van két csöppség, akik mosolyukkal fényt adnak az ünnepnek. Meg még valamit…Ma született meg Betlehemben, valahol a városszélen, egy istállóban …

Tovább

Nyolcvan

November 10., apu születésnapja. Idén a nyolcvanadik. Ezt gyűltünk össze megünnepelni ebben a városszéli bárban. Mivel apu megünneplésére eljöttek Svájcból Meliék is, csak a rákövetkező hét végén tartottuk meg az ünnepséget.Összegyűlt a szűkebb család. Ott volt Regus is a férjével, sőt Dabasról eljött Juli néni is. Igaz, én nem voltam …

Tovább

Magyarázat

Miután Erika felhívta rá a figyelmemet, hogy cserben hagytam a blogot és az olvasóimat, amit egy kicsit én is így érzek, valamiféle magyarázattal kell szolgálnom.Az elmúlt hetekben – hogy úgy mondjam – nem voltam topon. Ezért aztán amit csak lehetett, hanyagoltam. Ennek esett az áldozatául ez a blog is.Kezdődött pedig …

Tovább

Megint színházban

Szerdán volt a somorjai színházi évad nyitó előadása… erről már írtam máshol. Azt már akkor is megjegyeztem, mennyire örültem – és igen, egy kicsit büszke is voltam –, hogy ezúttal már öten ültünk kerekesszékben a nézőtéren. Bizony, emlékszem még, hogy mikor négy évvel ezelőtt elkezdtem színházba járni, csak egyedül ültem …

Tovább

A megnyitó

Az elmúlt két hétben leggyakoribb tevékenységem az orrfúvás volt. Amikor pedig épp nem az orromat fújtam, marékszám szedtem a gyógyszereket, literszámra ittam a gyógyteákat – és nem mozdultam ki otthonról.Szombaton azonban véget vetettem az önkéntes szobafogságnak egy kiállítás megnyitójának a kedvéért, amelyet a főtéren rendeztek. Így aztán én is ott …

Tovább

Ismét otthon

Szeptember elején utaztunk haza, mivel 7-én volt a százdi Csemadok 70 éves jubileumára rendezett ünnepség, gálaműsorral. És ha már megtettünk jó százhatvan kilométert, maradtunk is otthon, mintegy két hetet, amely csak azért nem lett több, mert anyunak 24-én orvoshoz kellett mennie.Szerencsére az idő végig kitartott, csak az utolsó napon romlott …

Tovább

Sportnap

A Gazdasor le van zárva, építik a színpadot az esti koncerthez. Nekem se kell a forgalomra figyelnem, mikor átvágok az úttesten. Valamikor kilenc előtt estem ki otthonról, két perc alatt vagyok ott a klubháznál. Csak a Pozsonyi úton tart fel a jelzőlámpa, amikor nem jó ütemben érek oda. Ma van …

Tovább

Remek nap

Július 6-a volt ez a remek nap. Délelőtt Nagypakán voltunk a Grace Pt. sportnapján; ezt már több helyen megírtam, most nem térnék ki rá.Délután egy kissé kókadtan értem haza, de ez rögvest elmúlt, mikor kinyitottam Erika üzenetét, akit még a nyár elején kértem meg, hogy találjon az Életem történeteinek kiadót.Elküldte …

Tovább

Újra itt van, újra itt van…

…az iskola. És én. Most azonban az utóbbin van a hangsúly. Engedelmetekkel. Két hónap hosszú idő, kivált nyáron, amelyet intenzívebben élünk meg, kiszakadva a napi rutinból. Nekem az írás a napi rutin, és ezek a szösszenetek a heti rutin. Apropó, szösszenetek. Mindig izgatta a fantáziámat a minimálpróza műfaja, ezért most …

Tovább

Áció, káció, akáció, vakáció!

Pénteken kicsöngettek az iskolákban, és a gyerekeknek elkezdődött a két hónapos, önfeledt vakáció – a szülőknek pedig a gond, hogy a csemete azért nyáron se maradjon felügyelet nélkül. Szokásomhoz híven én is most veszem ki rendes évi szabadságomat.Szeptemberig nem fogok hetente jelentkezni, hogy beszámoljak Nektek (remélem, vagyunk már olyan nexusban, …

Tovább
Megszakítás